Őszi koszorúnk

Itt van az ősz, itt van újra...és a szeptember úgy elmúlt, hogy a lekvárfőzésről nem is írtam. Pedig az nagyon nagy élmény (még nagyobb munka) volt, de az majd egy következő blogbejegyzés lesz.
Szóval az évszaknak megfelelő ajtódísz/koszorú nálunk már hagyomány, és mivel a lányok is egyre ügyesebbek ezt általában együtt csináljuk.
Most egy szép őszi kirándulás adta az alapanyagokat. Lelkesen gyűjtögettek gesztenyét, bogyókat, fakérget, leveleket, én pedig vettem egy sima szalma koszorúalapot.
Otthon kiborítottuk a konyhaasztalra a kincseket, elővettem a ragasztópisztolyomat, és nekikezdtünk. Én kezeltem a ragasztópisztolyt, ők pedig rányomkodták az alapra a terméseket. Csak arra kellett vigyázni, hogy a forró ragasztó nehogy bajt okozzon!

Ez lett a végeredménye a közös munkánknak:

Nekünk nagyon tetszik, és a lányok minden hazajövetelkor megállapítják, hogy ezt együtt csináltuk!:))